Kóser és tréfli


1. Kóser és tréfli
2. Rituális tisztaság






Köpülő
 zurboló
NM 82.97.27

 
 
 
 


Készítés: Dombrád Szabolcs-Szatmár-Bereg m. Magyarország zsidó
  1941 előtt

Használat: Dombrád Szabolcs vm. Magyarország magyar
  1973-ig

Tulajdonosa az 1970-es évek elejéig tartott tehenet, körülbelül addig használták is a köpülőt. A faluban ez volt az egyetlen ilyen eszköz, mások faköpülőt használtak. Igen kedvelték, mert egyszerű volt tisztán tartani, és nem szagosodott, és amíg használták, nem is rozsdásodott. A kármentő szűk nyílása akadályozta, hogy a tejfel a kármentőbe jusson. Kedvező tulajdonságai miatt a szomszédok néha kölcsönkérték. Ha nem használták, a konyhában vagy a spájzban tartották.
Dombrádi zsidó bádogosmester munkája. A faluban ez volt az egyetlen ilyen eszköz, a többi háztartásban általában fából készült vajköpülőt használtak. A bádog egyrészt könnyen tisztán tartható, másrészt könnyen kikóserezhető – ez a bádogedény így a kóser háztartás, edényhasználat sajátos igényeire adott egyéni, innovatív megoldás.

Leírás: Cinezett bádogból készült köpülő. Alján és tetején bádogpánttal megerősített és cinnel rögzített bádoghenger. Felső pereméhez gyűrű átmérőjű fül csatlakozik. Kármentője arasznyi széles henger, amelynek belső részét kúp alakú, csúcsánál lyukkal ellátott tölcsér egészíti ki. Köpülőfája hat lyukkal áttört keményfa korong, amelynek közepébe ronggyal tömítve keményfa bot rögzül.



Impresszum »
Felhasználási feltételek »
© Néprajzi Múzeum 2016
Adatbázis: .monari, Geo-Kart Kkt.